Az egyik kezében ecset, a másikban harmonika; a szíve közepében pedig a családját melengeti – egy boldog ember: Hucker Ferenc
Úgy hiszem, aki Ferit ismeri, nem igazán látta még komornak. Mindenben a szépet veszi észre legelőbb. Bármit kapott az élettől, azt megbecsüli és abban nagy örömét leli. Leginkább a szülőfaluja felett kéklő ég, gyermekkora emlékei, felesége mosolya, gyermekei és most már unokája önfeledt kacaja tölti el boldogsággal. Derűje ragadós. Ő az az ember, akinek a társaságában mindig kellemesen érezzük magunkat. Szereti a jó társaságot, gyakran szórakoztatja harmonikaszóval a barátait, munkatársait. Ám, ha ecsetet vesz a kezébe, remetévé lényegül. Családja mellett szülőföldje is kényelmesen elfér a szívében. Zenei és festőtehetségének áldásait bőven szórta-szórja szeretett falujára, a bő évtizede várossá avanzsált Nagymányokra. – Ha Nagymányokról beszélünk, a Te szádra is falu jön előbb, s csak azután város, ugye? – Igen, így van. – Az ezeréves Mányok ezer éve két részre osztott: a vasúton inneni és a vasúton túli részre. Na jó, ezer éve még nem a vasút volt a vízválasztó, illetve ...